NMHH – hivatalos honlap, nyitó oldal

A szülőknek nem csak azért kell a gyerekeikkel beszélgetniük a médiatudatosságról, hogy ne csapják be őket az interneten, hanem azért is, mert felnőttként okoseszközök között fognak élni és a virtuális teret fogják használni – hangsúlyozza Rab Árpád jövőkutató, az NMHH deepfake-kel foglalkozó podcastsorozatának záróepizódjában.

A jövőt nem várni kell, hanem formálni – ez volt a fő üzenete a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete (RAME) közös, Rádió 100 című podcastsorozata záróepizódjának.

Az NMHH deepfake-kel foglalkozó podcastsorozatának harmadik epizódja a mesterséges intelligencia sötét oldalának is nevezett technológia újabb aspektusait tárja fel.

Török László és Lantos Gábor évtizedeken át formálták a magyar sportközvetítések világát, most pedig egy jubileumi múltidéző beszélgetésben beszélték ki a hazai sportrádiózás ikonikus pillanatait.

A „Rádió 100” tizenhatodik epizódjában Garami Gábor, Juhász Gergely és Somogyi Zoltán beszélgetett a kereskedelmi rádiózás hőskorszakáról és jövőjéről.

Vágó Piros, Pordán Petra és Balázsy Panna az adásban felidézték műsorvezetői pályájuk fordulópontjait, összevetették a televíziós és rádiós műsorvezetés előnyeit és kihívásait, de a rádiózás és a podcastok jövőjéről is megosztották gondolataikat.

Sokan a mesterséges intelligencia (MI) sötét oldalának tartják a deepfake-et, amellyel egyre gyakrabban találkozhatunk a mindennapokban. Ezzel a témával foglalkozik az NMHH harmadik, öt részből álló podcastsorozata, amelynek első adása a deepfake fogalmát és mibenlétét tisztázza.

Kis híján az első munkanapján felhagyott a rádiózással, egy szerkesztő unszolására mégis évekig a Danubius csapatában maradt – egyebek mellett erről beszélt a „Rádió 100” podcastsorozat tizenegyedik epizódjában Bochkor Gábor.

Buza Sándor, a hazai rádiózás egyik meghatározó személyisége emlékezik vissza a magyarországi kereskedelmi rádiózás kezdeteire a „Rádió100” podcast legfrissebb adásában.

A zeneiparban is lesznek olyan területek, amelyeken a mesterséges intelligencia fel tudja majd váltani az embereket – egyebek mellett erről beszélt a „Rádió 100” podcastsorozat 8. epizódjában Malek Miklós és Wolf Péter.

Hol a határ a büszkélkedő posztolás és a gyerek kizsákmányolása között? Mikortól számít a szereplés munkának, a láthatóság tehernek, a lájkszám pedig teljesítménykényszernek? Jármi Éva, Arató Nikolett, Dr. Pongó Tamás és Várnai Dóra Eszter az NMHH megbízásából végzett kutatásunkban gyerekeket, szülőket és szakembereket kérdeztek arról, mit tartanak még elfogadhatónak, mit már egyértelműen ártalmasnak – és hol kezdődik az a bizonyos szürke zóna nagy követőbázissal bíró kiskorúak esetén.

A szolgáltatók többsége szükségesnek tartja a digitális tér szabályozását, azonban több kritika is megfogalmazódott. A szabályok értelmezése némileg megosztó, ami azt jelenti, hogy egyesek szerint a rendelet jól értelmezhető, mások szerint az értelmezés nehéz és egyes definíciók bizonytalanok, több terület „szürkezónás”.