1658

1658 más naptárakban
Gergely-naptár	1658
Ab urbe condita	2411
Bahái naptár	-186 – -185
Berber naptár	2608
Bizánci naptár	7166 – 7167
Buddhista naptár	2202
Burmai naptár	1020
Dzsucse-naptár	N/A
Etióp naptár	1650 – 1651
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1713 – 1714
Shaka Samvat	1580 – 1581
Holocén naptár	11658
Iráni naptár	1036 – 1037
Japán naptár	2318 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4354–4355
Kopt naptár	1374 – 1375
Koreai naptár	3991
Muszlim naptár	1068 – 1069
Örmény naptár	1107 ԹՎ ՌՃԷ
Szeleukida naptár	1969–1970
Thai szoláris naptár	2201
Zsidó naptár	5418 – 5419

Évszázadok: 16. század – 17. század – 18. század

Évtizedek: 1600-as évek – 1610-es évek – 1620-as évek – 1630-as évek – 1640-es évek – 1650-es évek – 1660-as évek – 1670-es évek – 1680-as évek – 1690-es évek – 1700-as évek

Évek: 1653 – 1654 – 1655 – 1656 – 1657 – 1658 – 1659 – 1660 – 1661 – 1662 – 1663

Események

Határozott dátumú események

• január 24. – a medgyesi országgyűlésen ismét II. Rákóczi Györgyöt választják fejedelemnek.
• február 11. – X. Károly Gusztáv svéd király elfoglalja Sjælland szigetét, ezzel fenyegetve Koppenhágát.
• február 18. – A taastrupi szerződés aláírása Svédország és Dánia-Norvégia között.
• február 26. – A roskildei békeszerződés aláírása Svédország és Dánia-Norvégia között. (A békeszerződés értelmében Svédországé lesz a teljes mai dél-svédországi partvidék, azaz a már 1645-ben, a brömsebrói békében megszerzett Halland mellett Blekinge, Bohuslän, valamint Dánia egyik legfontosabb régi tartománya, Skåne is.)
• július 1. – I. Lipótot német-római császárrá választják.
• augusztus 1. – I. Lipótot német-római császárrá koronázzák.
• szeptember 2. – Török kézre kerül Jenő vára.
• szeptember 5–20. – Az Erdélybe betör tatárok közel 100 000 embert ölnek meg, hurcolnak rabságba. (A tatárok feldúlják Nagyenyedet, Tordát, Kolozsvárt és Marosvásárhelyt.)
• szeptember 6. – a Gábor deák által vezetett székelyek Szárhegynél legyőzték a Székelyföldre támadó tatár és román rablóbandát.
• szeptember 14. – Köprülü Mehmed nagyvezír Jenő vára alatt Barcsay Ákost nevezi ki Erdély fejedelmévé.
• október 11. – A török nagyvezír parancsára az erdélyi rendek Barcsay Ákost választják II. Rákóczi György helyébe.
• november 23. – Oliver Cromwell lordprotektor állami temetése.
• december 25. – A lengyel hadak a dánok segítségével a koldingi csatában legyőzik a svédeket Dániában.

Határozatlan dátumú események

• május – II. Rákóczi György erdélyi fejedelem Lippánál megveri a budai pasa seregét.
• az év nyara – A pálülési csatában elhunyt Elcsi Haszan temesvári pasa helyére Csengízáde Alit nevezik ki. (A tartományt áthelyezéséig, 1660-ig irányította.)
• az év folyamán – Köprülü Mehmed nagyvezír seregével megindul Erdély ellen.
• december – A megbízhatatlannak ítélt krétai hős, Deli Hüszejn helyére Kösze Alit nevezik ki az Oszmán Birodalom tengernagyává.

Az év témái

Születések

• március 5. – Antoine Laumet de La Mothe Cadillac francia katonatiszt, felfedező, Detroit elődjének alapítója († 1730)
• április 22. – Giuseppe Torelli itáliai zeneszerző, hegedűművész és hegedűtanár († 1709)
• július 10. – Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós, műgyűjtő, diplomata, utazó, tudós, hadmérnök, nyelvész-filológus, katona († 1730)

Halálozások

• szeptember 3. – Oliver Cromwell angol államférfi, Lord Protector (* 1599)