Minden nyolcadik rákot fertőzés okoz: mely vírusok és baktériumok állnak a háttérben?

Egy friss nemzetközi elemzés szerint 2024-ben világszerte 2,3 millió új daganatos eset vezethető vissza fertőzésre. A jó hír, hogy az esetek többsége oltással vagy időben elkezdett kezeléssel megelőzhető lenne.

Ha a rák okairól kérdezünk valakit, többnyire a dohányzást, az alkoholt, az öröklött hajlamot vagy egyszerűen a balszerencsét említi. Fertőzésre ritkábban gondolunk. A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) friss becslése szerint pedig 2024-ben világszerte 2,3 millió új daganatos eset vezethető vissza vírusra, baktériumra vagy parazitára, ami az összes eset nagyjából 12 százaléka. Durván minden nyolcadik diagnózisról van szó. A kutatás ráadásul óvatosan számolt: csak a rákkeltőként már számon tartott fertőzéseket vette figyelembe, így a valós arány ennél magasabb is lehet.

Öt kórokozó a felelős

Bár a kutatók 12 kórokozót vizsgáltak, a teher döntő részén összesen öten osztoznak. Az első helyen a gyomorban élő Helicobacter pylori baktérium áll mintegy 760 ezer esettel, szorosan mögötte a humán papillomavírus (HPV) 750 ezerrel. A hepatitis B-vírushoz (HBV) körülbelül 360 ezer, az Epstein-Barr-vírushoz (EBV) 260 ezer, a hepatitis C-vírushoz (HCV) 160 ezer új eset köthető.

A daganatkeltő mechanizmus kórokozónként eltér. A HPV és a HBV közvetlenül károsíthatja a sejtek DNS-ét. A H. pylori és a hepatitisvírusok évekig tartó, idült gyulladással készítik elő a talajt. A HIV pedig az immunrendszer gyengítésével nyit utat más daganatkeltő vírusoknak. A H. pylori elsősorban gyomorrákot, a hepatitisvírusok májrákot okoznak. A HPV a méhnyakrákon túl a végbélnyílás, a fej-nyak, a szájgarat és a nemi szervek daganataiért is felelős lehet.

Közép-Európa a HPV-térkép sötét foltja

A globális teher egyenetlenül oszlik el. A fertőzéses eredetű daganatok 42 százaléka Kelet-Ázsiában fordul elő, és több mint háromnegyedük alacsony és közepes jövedelmű országokban. Az Európai Unióban kisebb az arány: az Európai rákellenes kódex 5. kiadásához készült elemzés szerint 2022-ben az öt legfontosabb fertőzés a daganatok nagyjából 5 százalékáért felelt. A két szám más évre és más kórokozókörre vonatkozik, ezért csak tájékoztató jelleggel vethető össze.

Az uniós átlag mögött nagy különbségek vannak. A teher a déli tagállamokban és a keleti határ mentén a legnagyobb. A HPV-vel összefüggő daganatok gyakorisága nyugatról kelet felé haladva nő, és az unió keleti szélén fekvő közép-európai országokban a legmagasabb. A H. pylori szerepe az életkorral erősödik: 75 év fölött mindkét nemnél ez a leggyakoribb daganatkeltő fertőzés.

HPV és hepatitis B: ezek ellen oltás véd

A kódex szerint a lányokat és a fiúkat egyaránt érdemes beoltani HPV és hepatitis B ellen, erről részletesebben itt olvashat. Magyarországon a 7. évfolyamos tanulók iskolai kampányoltás keretében térítésmentesen kapják a kilenc HPV-típus ellen védő vakcinát, amely a méhnyakrákot okozó típusok mintegy 90 százalékát lefedi. Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos szerint az előző tanévben a jogosult lányok több mint 80, a fiúk közel 72 százaléka kapta meg az oltást. A vakcina a szűrést nem váltja ki: 25 és 65 év között háromévente továbbra is javasolt a méhnyakszűrés.

Helicobacter pylori és hepatitis C: a kezelés is megelőzés

Ahol nincs oltás, ott a korai felismerés és a kezelés segít, ezért az ajánlat a HBV, a HCV, a HIV és a H. pylori tesztelését és kezelését is tartalmazza. Egy friss metaanalízis szerint a tünetmentes, H. pylori-fertőzött emberek eradikációs kezelése, vagyis a baktérium kiirtása, a vizsgálat típusától függően 36, illetve 44 százalékkal csökkentette a későbbi gyomorrák előfordulását. A hepatitis C ma már gyógyítható: a közvetlen hatású vírusellenes szerekkel a páciensek több mint 95 százalékánál tartósan eltűnik a vírus. Szervezett H. pylori-szűrőprogram egyelőre egyetlen uniós országban sincs, több európai kutatás vizsgálja, hogyan lehetne bevezetni.

Az Epstein-Barr-vírus ellen még nincs oltás

Az új elemzés egyik meglepetése az EBV előretörése. A vírust eddig főként orrgaratrákkal és limfómákkal hozták összefüggésbe, a friss adatok szerint azonban a gyomorrákok egy részében is szerepe van, így a negyedik helyre lépett, a hepatitis C elé. Ellene még nincs hatékony vakcina, a szerzők szerint ezen a területen hozhatná a legtöbbet a fejlesztés. A fertőzéses eredetű daganatok többségénél viszont az eszköz már most adott: az iskolában kért oltás, a háromévente esedékes szűrés vagy egy egyszerű teszt a háziorvosnál.

Források:

• The Lancet Oncology - Rumgay H, Georges D, Huang Y, Hirabayashi M, Shah R, de Martel C és mtsai Global burden of cancer attributable to infections in 2024: a worldwide incidence analysis
• Molecular Oncology Alberts - CJ, Bloem P, de Sanjose S és mtsai European Code Against Cancer, 5th edition: cancer-causing infections and related interventions

Állítsd be, hogy a Weborvos az elsők között legyen a Google-találatokban!