A reál GDP-növekedés a harmadik negyedévben 1,5 százalék volt éves összevetésben és 1,7 százalék az első kilenc hónapban, szintén év/év alapon – tette közzé péntek reggel a KSH a magyar gazdaság friss növekedési számait.
Az adat publikálása után a forint 365-366 közt oldalazott az euróval szemben, a BUX a kereskedés első félóráját pedig 0,7 százalékos csökkenéssel zárta.
A részletes GDP-adatok csak december elején érkeznek, a pénteki KSH-kommunikáció csak arra tért ki, hogy a bruttó hazai termék növekedéséhez leginkább az ipar járult hozzá, a növekedést továbbra is támogatta a szolgáltatások teljesítménye, míg a mezőgazdaság jelentősen fékezte azt.
Minden elemző jobb adatot várt
Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője rámutatott, az adat kisebb negatív meglepetést hozott, az Erste várakozása 1,7 százalék, a piaci konszenzus pedig 1,8 százalék volt.
Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye mindössze 0,1 százalékkal nőtt, ami nyugodtan nevezhető stagnálás közeli állapotnak. A megelőző negyedévekben jóval dinamikusabb volt a bővülés, a lendület elvesztésének oka minden bizonnyal a mezőgazdaság vártnál nagyobb visszaesése volt a nyári súlyos aszály miatt – véli az elemző.
A mezőgazdaság teljesítményének súlya általában a harmadik negyedévben a legmagasabb, ami felerősíthette a kedvezőtlen hatást. Pozitív azonban, hogy az ipar stabil növekedése ezt ellensúlyozni tudta.
A KSH kommentárja alapján úgy tűnik, hogy termelői oldalról az ipar jelentette a növekedés legfőbb hatóerejét, ami leginkább az új exportkapacitások termelésbe való fokozatos beállásával magyarázható, így az export hozzájárulása is jól alakulhatott a felhasználói oldalon.
Ezt erősítik a csütörtökön közzétett szeptemberi külkereskedelmi mérleg adatok, melyek látványos exportnövekedést mutattak. Az ipar mellett a szolgáltatások hozzájárulása valószínűsíthetően továbbra is pozitív maradt, illetve felhasználói oldalon továbbra is fontos szerepe maradhatott a háztartások fogyasztásának.
Azaz a mezőgazdaság visszaesését figyelmen kívül hagyva valószínűleg nem volt komoly lendületvesztés.
Az Erste várakozása szerint a negyedik negyedévben – amennyiben az ipar lendülete megmarad – várhatóan gyorsul a növekedés. Az év végén érkező EU-s pénzek hatása a későbbiekben tovább segítheti a magyar gazdaságot a beruházások várt növekedésén keresztül.
A globális kockázatok, a magas energiaárak miatt azonban továbbra is indokolt az óvatosság. Bár az adatközlés előtt az idei év egészére vonatkozó 1,7 százalékos előrejelzésünk enyhén pesszimistának tűnhetett, a harmadik negyedéves lassulás miatt nem tűnik indokoltnak a felfelé korrekció
– fogalmazott Nyeste Orsolya.
Visszafogta magát a magyar gazdaság, emiatt a jövő évben is lassabb lehet a tempó
A pénteken közölt tényadatok csalódást okoztak a piaci várakozásokhoz képest. Mi negyedéves szinten 0,3, éves összevetésben pedig 1,8 százalékos többlettel számoltunk – értékelte az adatokat Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. A második negyedéves adatokhoz képest jelentősnek mondható a tempóvesztés, ugyanis április eleje és június vége között éves szinten 1,7, negyedéves szinten pedig 0,6 százalékos volt a növekedés.
A szakértő szerint a negyedik negyedévben a harmadiknál jobb teljesítmény várható: negyedéves szinten 0,3, éves alapon pedig 1,7 százalékos lehet a növekedés. Így az idén összességében 1,7 százalékos pluszt hozhat össze a magyar gazdaság. "Korábban 2027-re 2,4 százalékos növekedés prognosztizáltunk, a mostani gyenge adat miatt inkább 2,2 százalékos éves bővülés látszik reálisnak" - tette hozzá Németh Dávid.
Két egymást követő gyenge negyedév
Az ING Bank értékelése szerint a friss GDP-adat komoly csalódást okozott, legalábbis a piaci konszenzushoz mérten.
"Az első negyedév pozitív meglepetése után immár két egymást követő negyedévben is a vártnál gyengébb teljesítményt láthattunk a magyar gazdaságban. Öröm az ürömben, hogy immár ötödik negyedéve folyamatosan bővül a gazdaság"– írta Virovácz Péter, a bank vezető elemzője, hozzátéve,
a tavalyi év azonos időszakához képest a GDP volumene 1,5 százalékkal nőtt, ez ugyan lassabb ütem az előző negyedévinél, de önmagában azért korántsem nevezhető gyenge teljesítménynek.
A növekedéshez ezúttal leginkább az ipar járult hozzá, miközben a szolgáltatások teljesítménye is támogatta a gazdaságot. Ez fordulatot jelent a korábbi években megszokotthoz képest, amikor jellemzően a szolgáltatószektor volt a gazdaság húzóereje.
A vártnál is durvább lehetett az aszály és a hőség hatása
A statisztikai hivatal ugyanakkor kiemelte, hogy a mezőgazdaság jelentősen fékezte a növekedést. Tekintettel az ágazat viszonylag kis súlyára, az ING Bank szakértői szerint vélhetően igen jelentős mértékben esett vissza a mezőgazdaság teljesítménye, amiben az aszály és a hőhullámok is szerepet játszhattak. Bár a gyorstájékoztató erre nem tér ki, vélhetően az építőipar sem segítette érdemben a növekedést.
Nehezen mozdulnak a mélypontról a beruházások
A vártnál gyengébb gazdasági teljesítmény hátterében meghúzódó folyamatokra a december 1-jén érkező második becslés világít majd rá. Felhasználási oldalon arra számít az ING, hogy a fogyasztás maradt a húzóerő, emellett könnyen lehet, hogy a beruházások esetében továbbra sem történt érdemi elmozdulás a mélypontról, sőt az sem kizárt, hogy negyedéves alapon ismét zsugorodást látunk majd, főként az államilag finanszírozott projektek visszafogott aktivitása miatt. Eközben a vállalatok körében fennmaradhatott a kivárás a geopolitikai, energiapiaci és hazai gazdaságpolitikai bizonytalanság közepette.
Az adatok alapján egyelőre úgy tűnik, hogy a negatív meglepetés forrását nem kívül, hanem elsősorban a hazai gazdaságon belül kell keresni – vélik az ING szakértői.
A 2026-os év első három negyedévének teljesítménye alapján az ING Bank továbbra is fenntartja 1,9 százalékos idei GDP-növekedési előrejelzését.
Ehhez ugyanakkor az utolsó negyedévben már markáns gyorsulásra lenne szükség. Ezt elsősorban a beruházási aktivitás élénkülésétől, a fogyasztás további bővülésétől és a nettó export hozzájárulásának javulásától várják. Vagyis a jó évzáráshoz már kevés lesz egyetlen motor: egyszerre kellene nagyobb fordulatszámon pörögnie a belső és a külső keresletnek.
A kilátásokat ugyanakkor továbbra is jelentős lefelé mutató kockázatok övezik. A közel-keleti helyzet kiszámíthatatlan, miközben az amerikai félidős választások kimenetele az Egyesült Államok kül- és kereskedelempolitikájára is hatással lehet. A franciaországi helyzet sem pénzpiaci, sem reálgazdasági szempontból nem megnyugtató. A tartós bizonytalanság a beruházásokat és az exportteljesítményt egyaránt hosszabb ideig visszafoghatja, így ezek a kockázatok már nemcsak az idei év végét, hanem a 2027-es növekedési kilátásokat is érdemben befolyásolhatják.
A magas reálkamat is fékezi a gazdaságot
A vártnál alacsonyabb reál GDP növekedési adatok alapján még inkább látványossá vált, hogy a hazai reálkamat lényegesen magasabb a hazai gazdasági növekedésnél: a Magyar Nemzeti Bank inflációs prognózisa 2026-ra 1,8 százalék (a 3 százalékos célérték alatt), ami alapján a reálkamat 3,7 százalék.
Ha a reálkamat ilyen mértékben meghaladja a növekedési számokat, annak vannak előnyei:
- stabil a forint és csökken az inflációs nyomás
- a megtakarítások reálértéke védett
de hátrányok is:
- magas az államadósság finanszírozási költsége
- a tőke inkább állampapírokban és bankbetétekben van, beruházások helyett
- drága a hitel