Itt a kormány döntése az adókról, sok családnak borulhat a számítása

Jelentősen átalakul 2027-től a magyarok fizetése után levont személyi jövedelemadó. A változás különösen az alacsonyabb keresetűeknek kedvezne, egy minimálbéren dolgozó ember zsebében például évente közel 270 ezer forinttal több maradhatna. A tervezett átalakításnak ugyanakkor nem mindenki örülhetne. Miközben egyesek fizetése érezhetően nőne, mások eleshetnének a korábban kilátásba helyezett adókedvezményektől, sőt lennének olyanok is, akiknek ténylegesen csökkenhetne a nettó jövedelmük. De pontosan kik járhatnának jól, kik veszíthetnének, és mennyivel változhatna a dolgozók havi fizetése?

A válaszokat a kormány által október 27-én benyújtott törvényjavaslatban kell keresni. A tervezet alakítaná át a személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó kedvezmények rendszerét, és egy új, alacsonyabb kereseteket segítő adójóváírást is bevezetne. Fontos azonban, hogy egyelőre csak javaslatról van szó, így a szabályok a parlamenti tárgyalás során még változhatnak. A várható hatásokat Germán Gábor Csabával okleveles nemzetközi adószakértővel, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete alelnökével vizsgáltuk meg. Számításainkhoz a 2027-re korábban tervezett, bruttó 374 600 forintos minimálbért vettük alapul, amelynek végleges összegéről még szintén nem született döntés. Az egyszerűség kedvéért a társadalombiztosítási járulékkal nem számolunk, tekintettel arra, hogy annak mértéke nem változott.

Mutatjuk először a teljes képet

Az egyik legfontosabb változás az lenne, hogy bár a személyi jövedelemadó általános, 15 százalékos kulcsa megmaradna, az alacsonyabb bérekből a jelenleginél kevesebb adót vonnának le. A minimálbérig a bruttó fizetés 6 százalékával csökkenne a fizetendő szja, így a dolgozóknak csak 9 százalékos személyi jövedelemadóval kellene számolniuk. Egy bruttó 374 600 forintos minimálbér esetén ez havonta 22 476 forint megtakarítást jelentene. Ahogy arra Germán Gábor Csaba felhívta a figyelmet a könnyítés azonban nem kizárólag a minimálbéreseket érintené. 

A példaként használt minimálbérrel számolva ez azt jelenti, hogy havi bruttó 749 200 forintos fizetéstől már nem járna az új adójóváírás. De mutatunk egy táblázatot, ami rögtön jól szemlélteti a változásokat:

A dolgozóknak fő szabály szerint külön teendőjük sem lenne az adójóváírással, azt ugyanis a munkáltató automatikusan figyelembe venné. A könnyítés ugyanakkor nem járna mindenféle jövedelem után: kizárólag a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bérre lehetne érvényesíteni.

Kik járnak jól?

Az új rendszer legnagyobb nyertesei azok a minimálbéren dolgozók lehetnének, akik jelenleg a teljes, 15 százalékos személyi jövedelemadót megfizetik, és semmilyen más kedvezmény nem csökkenti az adójukat. Ők kapnák a legnagyobb, kizárólag az új adójóváírásból származó könnyítést. Ha a minimálbér 2027-ben valóban bruttó 374 600 forintra emelkedne, havonta 22 476 forinttal több pénzt vihetnének haza. Ez elsőre talán nem tűnik hatalmas összegnek, egy teljes év alatt azonban már közel 270 ezer forinttal, egészen pontosan 269 712 forinttal növelné a rendelkezésükre álló pénzt.

A kedvezményből azok sem maradnának ki, akik részmunkaidőben dolgoznak, és emiatt a teljes havi minimálbérnél kevesebbet keresnek. A tervezet nem kötné a jóváírást a teljes munkaidős foglalkoztatáshoz, és a minimálbér összegét sem csökkentené a ledolgozott órák arányában. Ehelyett a dolgozó tényleges havi fizetését vennék alapul. Germán Gábor Csaba szerint így például egy bruttó 250 ezer forintot kereső részmunkaidős munkavállaló 37 500 forintos személyi jövedelemadója 22 500 forintra csökkenhetne. De azok is jól járhatnának, akik valamivel a minimálbér felett keresnek.

Az adójóváírás fokozatosan csökkenne, így még a magasabb, ugyanakkor a minimálbér kétszeresét el nem érő bruttó béreknél is több pénz maradhatna a munkavállalóknál. A változásokból a gyermeket nevelő családok is sokat profitálhatnának, ráadásul nem kizárólag az új adójóváírás miatt. A törvényjavaslat ugyanis a családi pótlék összegét is megduplázná, méghozzá a családok jövedelmétől függetlenül. Egy gyermek után így havonta 24 400 forint járna, míg a kétgyermekes családok gyermekenként 26 600 forintot, vagyis összesen 53 200 forintot kapnának.

A három vagy több gyermeket nevelőknél gyermekenként havi 32 ezer forintra emelkedne a családi pótlék. Ez különösen azoknak a családoknak jelenthetne érezhető anyagi könnyebbséget, amelyeknél a szülők az új adójóváírásra is jogosultak lennének. Esetükben ugyanis a magasabb nettó fizetéshez az emelt családi pótlék is társulhatna. A családoknak ráadásul nem feltétlenül kellene 2027 februárjáig várniuk arra, hogy megkapják a magasabb összegű családi pótlékot. A tervezet szerint ugyanis az emelés már a 2026 decemberére járó, de 2027 januárjában folyósított családi pótlékra is vonatkozna.

Kik járnak rosszul?

Az új szabályok azonban nem mindenkinek hoznának kedvező változást. Germán Gábor Csaba szerint miközben sok munkavállaló több pénzt vihetne haza, egyes édesanyák eleshetnének a korábban kilátásba helyezett adómentességtől, másoknak pedig akár ténylegesen csökkenhetne a nettó fizetésük. 

A korábbi tervek szerint ugyanis fokozatosan egyre több kétgyermekes anya számára vált volna elérhetővé az szja-mentesség. A kedvezményt 2027-től az 50 év alattiakra, 2028-tól a 60 év alattiakra, 2029-től pedig életkortól függetlenül valamennyi kétgyermekes anyára kiterjesztették volna. Az új törvényjavaslat azonban megállítaná ezt a folyamatot. A kedvezmény csak a 40 év alatti kétgyermekes anyáknak járna, és legkésőbb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig lehetne igénybe venni, amelyben az érintett betölti a 40. életévét.

Más lehet a helyzet azoknál az anyáknál, akik havonta egymillió forintnál többet keresnek. A javaslat ugyanis felső jövedelmi határt vezetne be több, jelenleg ennél kedvezőbb feltételekkel működő adómentességnél. A három vagy több gyermeket nevelő anyák, a 40 év alatti kétgyermekes anyák és a 30 év alatti anyák a kedvezményt legfeljebb havi egymillió forintnyi munkával szerzett jövedelmük után vehetnék igénybe. Az ezt meghaladó rész után már személyi jövedelemadót kellene fizetniük, amennyiben más kedvezmény nem csökkenti azt.

Germán Gábor Csaba kiemelte, hogy ráadásul az egymillió forintos határ nem kizárólag a hagyományos munkabérre vonatkozna. A számításba bizonyos más munkavégzésből származó jövedelmek is beletartoznának, így például a vállalkozói kivét, az átalányadózó vállalkozók megállapított jövedelme, valamint egyes önálló tevékenységből származó bevételek adóköteles része is. 

Ez különösen a három vagy több gyermeket nevelő, magas keresetű anyáknál jelenthetne érzékelhető veszteséget. Ők ugyanis a jelenlegi, jövedelmi plafon nélküli kedvezményükhöz képest már ténylegesen kevesebb pénzt vihetnének haza. A változás tehát nem csupán egy jövőbeli lehetőség elvesztését jelentené számukra, hanem közvetlenül a havi nettó jövedelmüket is csökkenthetné.

Az új adójóváírás tehát nem jelentené automatikusan azt, hogy minden munkavállaló több pénzt kapna kézhez. Sokan egyáltalán nem, mások pedig csak részben érzékelnék a változást. Ennek egyik oka, hogy a kedvezmény kizárólag a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint bérnek minősülő jövedelemhez kapcsolódna.

Így például önmagában az osztalékból, kamatokból, árfolyamnyereségből vagy ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után nem járna adójóváírás. Aki tehát kizárólag ilyen forrásokból jut pénzhez, az nem részesülhetne az új könnyítésből. Szintén kimaradnának azok, akik legalább a minimálbér kétszeresét keresik. Ezen a szinten ugyanis az adójóváírás teljesen elfogyna, így a magasabb fizetésű munkavállalók már nem számíthatnának erre a kedvezményre. A pontos összeghatár a 2027-es minimálbértől függne, amelynek végleges mértéke egyelőre nem ismert.

Germán Gábor Csaba az Indexnek kiemelte, hogy érdekesebb a helyzet azoknál, akik már most is teljes személyijövedelemadó-mentességet élveznek. Ide tartozhatnak például a kedvezményes jövedelemhatár alatt kereső 25 év alatti fiatalok, a 3 vagy több gyermeket nevelő anyák, valamint a jogosult 40 év alatti kétgyermekes és a 30 év alatti anyák. Bár az új adójóváírást az ő esetükben is elsőként kellene kiszámítani, ez nem feltétlenül jelentene több pénzt a bankszámlájukon. Ha ugyanis valaki már most sem fizet személyi jövedelemadót, akkor az új könnyítés önmagában nem tudná tovább csökkenteni a levonást. 

A gyermeket nevelőknél ugyanakkor lehetne kivétel: amennyiben jogosultak családi kedvezményre, annak szja-ból fel nem használt része családi járulékkedvezményként a társadalombiztosítási járulékot is csökkenthetné. Ez bizonyos esetekben mégis növelhetné a nettó fizetést. Különösen sajátos helyzetbe kerülnének azok is, akik az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, vagyis az ekho szabályai szerint adóznak.

Az ekho személyi jövedelemadónak minősülő részét ugyanis nem lehetne csökkenteni az új adójóváírással, miközben az ekhós bért beleszámítanák a kedvezmény jövedelemhatárának és összegének meghatározásába. Ez főként azoknak lehetne kedvezőtlen, akiknek a hagyományos munkabérük mellett ekhós jövedelmük is van. Előfordulhatna ugyanis, hogy az ekhós keresetük miatt kevesebb adójóváírást kapnának a normál fizetésük után, vagy akár teljesen elveszítenék azt. Mindezt úgy, hogy magából az ekhóból közben egyetlen forintot sem tudnának lefaragni az új kedvezménnyel.

Mi lesz a kedvezmények érvényesítési sorrendje?

Germán Gábor Csaba válaszában aláhúzta, hogy az adójóváírás minden felsorolt kedvezményt megelőz. Utána a tervezett Szja tv. 44. § alapján a sorrend:

1. három vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye;
2. 40 év alatti, két gyermeket nevelő anyák kedvezménye;
3. 30 év alatti anyák kedvezménye;
4. 25 év alatti fiatalok kedvezménye;
5. személyi kedvezmény;
6. első házasok kedvezménye;
7. tevékenységi kedvezmény;
8. családi kedvezmény. 

A családi adókedvezmény az új rendszerben is megmaradna, a jelenleg érvényes összegek sem változnának. A különbség elsősorban abban lenne, hogy a különféle adókedvezményeket milyen sorrendben lehetne érvényesíteni. A családi kedvezmény az utolsó helyre kerülne, ennek azonban a szakértő szerint jó oka van. Ha ugyanis valaki a többi kedvezménye miatt már nem fizetne elegendő személyi jövedelemadót, a családi kedvezmény fennmaradó részét a társadalombiztosítási járulékából is levonhatná. Így kisebb lenne az esélye annak, hogy a család elveszítse a neki járó könnyítés egy részét.

A családi kedvezmény összege tehát változatlan maradna: egy eltartott esetén havonta 20 ezer forinttal, két eltartottnál gyermekenként 40 ezer forinttal, három vagy több eltartottnál pedig gyermekenként 66 ezer forinttal csökkenthetné a fizetendő adót. Ez azt jelenti, hogy egy kétgyermekes család havonta összesen akár 80 ezer forintot, egy háromgyermekes pedig akár 198 ezer forintot is megtakaríthatna, ha a teljes kedvezményt ki tudja használni. Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, kedvezményre jogosító eltartott után további havi 20 ezer forint adókedvezmény járna.

Mutatjuk az igazán rossz híreket

De vajon előfordulhat-e, hogy valaki az új szabályok miatt a jelenleginél kevesebb fizetést kapna kézhez? A szakértő szerint erre is lehet példa, bár fontos különbséget tenni az új adójóváírás és a többi adókedvezmény átalakításának hatásai között. Az adójóváírás ugyanis önmagában senkinek sem csökkentené a nettó bérét.

Más a helyzet azoknál a magas keresetű édesanyáknál, akiknek az adómentességét az új szabályok havi egymillió forintos jövedelmi határhoz kötnék.

Ha például egy háromgyermekes édesanya havi bruttó 1,2 millió forintot keres, az egymillió forint feletti 200 ezer forintos jövedelemrész után már 15 százalékos személyi jövedelemadót kellene fizetnie (ha a családi kedvezményt nem veszi igénybe). Ez havonta 30 ezer forintos, éves szinten pedig 360 ezer forintos többletadót jelenthetne a jelenlegi, jövedelmi korlát nélküli adómentességhez képest, feltéve, hogy más kedvezmény nem csökkenti a fizetendő adót.

Germán Gábor Csaba szerint a 40 év feletti kétgyermekes anyák helyzete ugyanakkor más lenne. Ha ugyanis egy édesanya 2026-ban még nem jogosult a kétgyermekes anyák szja-kedvezményére, akkor ennek elmaradása önmagában nem jelentené azt, hogy 2027-ben kevesebb pénzt kapna kézhez, mint most. A korábban tervezett szabályok alapján viszont már adómentességre számíthatott volna. Vagyis miközben a jelenlegi nettó fizetése nem feltétlenül csökkenne, a korábban ígért könnyítéstől elesne, így egyértelműen rosszabbul járna ahhoz képest, amire az eredeti tervek alapján számíthatott.

Mutatjuk a különböző élethelyzeteket

De mennyivel maradhatna több pénz egy átlagos, kétkeresős család kasszájában? A válasz korántsem egyszerű, a várható többlet nemcsak a szülők fizetésétől függene. Az is sokat számítana, hogy hány gyermeket nevelnek, hány éves az édesanya, milyen egyéb adókedvezményekre jogosultak, és azokat hogyan osztják meg egymás között. Az sem mindegy, hogy valamelyikük már jelenleg is teljesen mentesül-e a személyi jövedelemadó megfizetése alól. A szakértő számításai ugyanakkor jól megmutatják, mekkora különbséget jelenthetnének az új szabályok a családok havi költségvetésében.

Vegyünk például egy gyermektelen párt, ahol mindketten havi bruttó 500 ezer forintot keresnek. A tervezett 374 600 forintos minimálbérrel számolva fejenként 14 952 forint adójóváírásra lennének jogosultak, amennyiben más kedvezmény nem csökkenti a fizetendő adójukat. Ez azt jelenti, hogy a háztartásban havonta összesen 29 904 forinttal több pénz maradhatna. Egy teljes év alatt pedig már 358 848 forinttal nőhetne az elkölthető jövedelmük.

Érdekes módon magasabb fizetés mellett már kisebb lenne a nyereség. Ha ugyanez a két ember fejenként bruttó 600 ezer forintot keresne, az adójóváírás személyenként havi 8952 forintra csökkenne. Ketten együtt így 17 904 forinttal vihetnének haza többet havonta, ami éves szinten 214 848 forintos pluszt jelentene. Vagyis hiába magasabb a fizetésük, az új adójóváírásból kevesebbet profitálnának, mint az alacsonyabb keresetűek.

Még látványosabb lehetne a változás azokban a háztartásokban, ahol gyermekeket is nevelnek. Ha például egy kétgyermekes családban mindkét szülő bruttó 500 ezer forintot keres, a két fizetés után összesen havi 29 904 forint adójóváírás járhatna. Ehhez jönne hozzá a családi pótlék emelése, amely két gyermek esetén további havi 26 600 forintot jelentene a jelenlegi összeghez képest. A család így összesen havi 56 504 forinttal, éves szinten pedig 678 048 forinttal több pénzből gazdálkodhatna. Ez már olyan összeg, amely érezhetően növelhetné a háztartás anyagi mozgásterét. 

Éppen ezért a fiatalabb, illetve már most is szja-mentességet élvező szülőknél más eredmény születhetne. Ha például az egyik kereső még nem töltötte be a 25. életévét, és a jövedelme nem haladja meg a kedvezményre vonatkozó összeghatárt, előfordulhat, hogy már jelenleg sem fizet személyi jövedelemadót. Ebben az esetben az új adójóváírás önmagában nem feltétlenül növelné tovább a nettó fizetését. A család így elsősorban a másik szülő adókönnyítéséből, valamint gyermekek esetén a magasabb családi pótlékból érzékelhetne közvetlen pénzügyi előnyt.

Összességében tehát ők járhatnak a legjobban:

• A minimálbéresek, akik jelenleg a teljes 15 százalékos szja-t megfizetik. Ők akár havi 22 476 forinttal is többet vihetnének haza.
• A minimálbér alatt kereső részmunkaidősök, akik a bruttó fizetésük 6 százalékának megfelelő adójóváírást kaphatnának.
• A minimálbérnél többet, de annak kétszeresénél kevesebbet keresők, akik kisebb, de még érezhető adókedvezményben részesülhetnének.
• A kétkeresős háztartások, amelyeknél az új adójóváírás havi több tízezer forinttal is növelhetné a családi kasszát.
• A gyermekes családok, amelyek a családi pótlék megduplázásából, megfelelő feltételek mellett pedig az új adójóváírásból is profitálhatnának.

Ők járhatnak rosszabbul, vagy maradhatnak ki a kedvezményből:

• A 40 év feletti kétgyermekes anyák, akik elesnének a korábban kilátásba helyezett szja-mentességtől. Ez azonban önmagában nem jelentene tényleges fizetéscsökkenést.
• A havi egymillió forint felett kereső, anyakedvezményre jogosult nők, akiknek az egymillió forint feletti jövedelemrész után már szja-t kellene fizetniük. Ez különösen a három- vagy többgyermekes anyáknál okozhatna tényleges nettócsökkenést.
• A minimálbér kétszeresét vagy annál többet keresők, akik egyáltalán nem részesülnének az új adójóváírásból, bár emiatt önmagában nem csökkenne a fizetésük.
• A már jelenleg is teljes szja-mentességet élvezők, akik nem feltétlenül tapasztalnának további nettó béremelkedést az új kedvezmény miatt.
• Az ekhós jövedelemmel rendelkezők egy része, akiknél az ekhós kereset csökkenthetné vagy akár meg is szüntethetné a hagyományos munkabér után járó adójóváírást.

Hogy végül ki mennyivel járna jobban vagy rosszabbul, azt egyelőre nem lehet forintra pontosan megmondani. A törvényjavaslat ugyanis még változhat a parlamenti eljárás során, ráadásul a 2027-es minimálbér végleges összege sem ismert. A számításokat ezért a jogszabály elfogadása és a minimálbér meghatározása után mindenképpen frissíteni kell. Annyi azonban már a tervezetből is látszik, hogy az új rendszer jelentősen átrajzolhatná, mennyi pénz marad a magyar munkavállalók és családok zsebében a havi fizetésükből.

(Borítókép: A kép illusztráció! Fotó: Peter Summers / Getty Images)

Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!