Valami fékezi a magyar gazdaságot, most kiderült, hol a baj

A nyers, valamint a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a bruttó hazai termék (GDP) volumene 2026 III. negyedévében egyaránt 1,5 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakáét – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,1 százalékkal bővült.

A bruttó hazai termék növekedéséhez leginkább az ipar járult hozzá, a növekedést továbbra is támogatta a szolgáltatások teljesítménye, míg a mezőgazdaság jelentősen fékezte azt.

Az éves bővülés is hasonló lehet

Az első és a második negyedévben egyaránt 1,7 százalékkal haladta meg GDP az egy évvel korábbi teljesítményét, miközben az előző negyedévhez viszonyított, kiigazított növekedés 0,8-ról 0,5 százalékra mérséklődött. A fogyasztás támogatta a bővülést, a beruházások gyengesége azonban továbbra is fékezte a gazdaságot.

Az egész évre vonatkozó kilátások visszafogottak: a kormány 1,7 százalékos növekedéssel számolt, míg az MNB 2 százalék bővülést jelzett előre. A nagybankok őszi prognózisai közel kerültek egymáshoz: az ING és az Erste, valamint az OTP egyaránt 1,7 százalékos GDP-bővülést valószínűsített 2026-ra.

Kellemetlen meglepetés

A magyar gazdaság továbbra is növekszik, de a harmadik negyedévre szinte elfogyott a lendülete – ebben egyetértenek a friss GDP-adatokat értékelő szakértők. Abban azonban már eltérnek a vélemények, hogy a megtorpanás közeli állapotot elsősorban az aszály magyarázza-e, vagy a gazdaság más területein is gyengébb folyamatok húzódnak meg a háttérben.

• Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza a piaci várakozásokhoz képest komoly csalódásnak nevezte az eredményt: az első negyedév pozitív meglepetése után immár másodszor teljesített gyengébben a gazdaság a vártnál. Ugyanakkor kedvezőnek tartja, hogy értékelése szerint ötödik negyedéve folyamatos a bővülés, az éves alapon mért 1,5 százalékos növekedés pedig önmagában nem nevezhető gyenge teljesítménynek.
• Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kellemetlen, bár nem teljesen váratlan meglepetésről beszélt. A negyedéves növekedést „szemmel láthatatlannak” minősítette: kommentárjában a megelőző negyedévek 0,6 százalékos bővülésével állította szembe a mostani 0,1 százalékot.
• Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szintén stagnálás közeli állapotként értékelte a helyzetet. Az éves növekedés elmaradt az Erste 1,7 százalékos várakozásától és az általa ismertetett, 1,8 százalékos piaci konszenzustól is.
• Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a KSH által közölt adatok szintén csalódást okoztak a piaci várakozásokhoz képest. A K&H Bank negyedéves szinten 0,3, éves összevetésben pedig 1,8 százalékos többlettel számolt. A második negyedéves adatokhoz képest jelentősnek mondható a tempóvesztés, ugyanis április eleje és június vége között éves szinten 1,7, negyedéves szinten pedig 0,6 százalékos volt a növekedés. A harmadik negyedévben az ipar felfelé húzta a gazdaságot, a nyári hónapokban ugyanis jól teljesített az ágazat, valamint a szolgáltatások is hozzájárultak a bővüléshez. Szintén segítette a növekedést a lakossági fogyasztás. Ugyanakkor a mezőgazdaság elsősorban a kedvezőtlen, száraz időjárás miatt visszafogta a növekedés dinamikáját.

A legfontosabb kérdés most az, hogy az agrárium gyengélkedése mennyit takar el a gazdaság többi részének teljesítményéből. Mindhárom szakértő szerint jelentős féket jelentett a mezőgazdaság, és a visszaesés mértéke a vártnál nagyobb lehetett. Virovácz Péter az ágazat kis súlyából arra következtet, hogy a számottevő negatív hozzájáruláshoz különösen erős teljesítményromlásnak kellett bekövetkeznie, amiben az aszály és a hőhullámok is szerepet játszhattak. Regős Gábor emlékeztetett: a mezőgazdaság a gazdasági teljesítmény nagyjából 3 százalékát adja, mégis érdemben visszahúzhatta az összesített eredményt.

Nyeste Orsolya ennél is nagyobb hangsúlyt helyez az időjárás hatására. Szerinte a lendület elvesztését minden bizonnyal a nyári súlyos aszály miatti, vártnál nagyobb mezőgazdasági visszaesés okozta. Ráadásul az ágazat súlya jellemzően a harmadik negyedévben a legmagasabb, ami felerősíthette a kedvezőtlen hatást. Értékelése szerint a mezőgazdaságot figyelmen kívül hagyva valószínűleg nem történt komoly lendületvesztés.

Az ipar szerepének felértékelődését mindhárman kiemelték. Virovácz Péter szerint fordulatot jelent a korábbi évekhez képest, hogy a termelési oldalon ezúttal az ipar volt a legfontosabb hajtóerő, miközben a szolgáltatások is támogatták a növekedést. Ez a havi ágazati adatokból nagyrészt előre látható volt, az elemzők egy része azonban vélhetően arra számított, hogy az ipar erősebben ellensúlyozza az agrárium visszaesését.

Regős Gábor szerint viszont már önmagában elgondolkodtató, hogy a szolgáltatásoknál nagyjából harmadakkora ipar járult hozzá leginkább a növekedéshez: a csalódást szerinte részben a szolgáltatások korábbinál is kisebb bővülése okozhatta. Ráadásul az iparban sem általános fellendülést lát, hanem néhány nagyberuházás, a komáromi Foxconn, a kecskeméti Mercedes és a debreceni BMW termelésének hatását.

Ezek a beruházások a következő időszakban is húzhatják a gazdaságot, de Regős Gábor szerint az előnyeik csak korlátozottan jutnak el a többi vállalathoz. Az üzemek önálló szigetekként működnek, kevés a magyar beszállító, és a kutatás-fejlesztés sem Magyarországon történik. Ehhez kapcsolódik Virovácz Péter megállapítása is: az alacsony hazai hozzáadott érték miatt nagyobb rés nyílhatott az ipari termelés növekedése és annak GDP-hez való hozzájárulása között. Vagyis a gyártás felfutása nem feltétlenül eredményez hasonló erejű élénkülést a gazdaság egészében.

A felhasználási oldalon mindhárom szakértő a háztartások fogyasztását tekinti fontos támasznak, annak ereje azonban egyelőre kérdéses. Virovácz Péter szerint a bővülés elmaradhatott attól, amit a felmérésekből származó, úgynevezett puha mutatók, például a rekordmagasságokban járó fogyasztói bizalom sugalltak. Regős Gábor az augusztusi kiskereskedelmi adat gyengeségére hívta fel a figyelmet: miközben a reálbérek érdemben emelkedtek, az év eleji laza költségvetési politika fogyasztást ösztönző hatása fokozatosan gyengülhetett.

A beruházásoknál Virovácz Péter és Regős Gábor egyaránt elképzelhetőnek tart negatív meglepetést, elsősorban az állami projektek visszafogása, illetve egy részük leállítása miatt. Az ING vezető közgazdásza szerint

Az építőipartól sem vár érdemi növekedési hozzájárulást, ennek megítéléséhez azonban még szükség lesz a szeptemberi ágazati adatra. Regős Gábor a kormányzati kiadásoknál ugyanakkor negyedéves bővülésre számított a kormányváltás által érintett második negyedév alacsonyabb bázisa miatt; egyelőre nem tudni, ez megvalósult-e.

A külkereskedelem megítélésében már határozottabban szétválnak a vélemények. Virovácz Péter szerint az ipar javíthatta az exportot, amit a vártnál kedvezőbb friss külkereskedelmi adatok is alátámasztanak. Nyeste Orsolya hasonlóan érvel: az új exportkapacitások fokozatos termelésbe állása és a szeptemberi látványos exportnövekedés alapján a kivitel hozzájárulása kedvezően alakulhatott. Regős Gábor ezzel szemben a havi adatok összképe alapján gyengének látta a termékexportot, miközben az import növekedése is ronthatta az egyenleget. Ebben a gépbehozatal emelkedése, valamint a forró, aszályos nyár nagyobb áramigénye és a paksi termelés átmeneti kiesése is szerepet játszhatott. A szolgáltatások külkereskedelmében szintén elképzelhetőnek tart kellemetlen meglepetést, többek között a turizmus gyenge teljesítménye miatt.

Az elemzők felhívták a figyelmet, hogy a részletes válaszokat a december 1-jén érkező második GDP-becslés adhatja meg.

Az évzárás már a jövőt is eldöntheti

A negyedik negyedév hozhat gyorsulást, de az elemzők eltérően ítélik meg, hogy ez mire lehet elég. Az ING a mostani adat után is fenntartja 1,9 százalékos éves növekedési előrejelzését, az Erste marad az 1,7 százaléknál, Regős Gábor szerint viszont a teljes éves eredmény inkább az 1,5 százalékhoz lehet közelebb, mint a 2 százalékhoz.

Virovácz Péter szerint az ING várakozásának teljesüléséhez már markáns év végi gyorsulás szükséges.

Ezt elsősorban a beruházási aktivitás élénkülésétől, a fogyasztás további bővülésétől és a nettó export hozzájárulásának javulásától várjuk. Vagyis a jó évzáráshoz már kevés lesz egyetlen motor: egyszerre kellene nagyobb fordulatszámon pörögnie a belső és a külső keresletnek. Ez egyben egészségesebb szerkezetű növekedést is eredményezne

– foglalta össze ennek feltételeit.

Nyeste Orsolya a gyorsulást elsősorban az ipar lendületének fennmaradásához köti. Az év végén érkező uniós pénzek pedig a későbbiekben, a beruházások várt növekedésén keresztül segíthetik a gazdaságot. Az Erste 1,7 százalékos éves prognózisa az adatközlés előtt még enyhén pesszimistának tűnhetett, a harmadik negyedéves lassulás után azonban az elemző már nem lát okot a felfelé módosítására.

Regős Gábor szerint a negyedik negyedév azért is lehet erősebb, mert a mezőgazdaság negyedéves alapon várhatóan már nem jelent akkora visszahúzó erőt, mint most.

kedvezőtlenebb kiinduló helyzetből kellene elérni a következő évi növekedést. Emiatt a korábbi, 2,5 százalék körüli várakozását is optimistának bizonyíthatják a folyamatok, különösen akkor, ha a minimálbér és a garantált bérminimum emelése érdemben szerényebb lesz a korábbinál.

Jövőre ugyanakkor két tényező is segíthet. Regős Gábor szerint a nagyberuházások termelésének felfutása miatt az ipar húzóereje fennmaradhat, a mezőgazdaság idei visszaesése pedig alacsony összehasonlítási alapot teremt: innen az ágazat könnyebben és nagyobb mértékben járulhat hozzá a növekedéshez. A döntő kérdés mégis a beruházások sorsa lesz, legyen szó lakásépítésekről, leállított állami fejlesztésekről vagy vállalati projektekről. A 2,5 százalékos jövő évi bővülést továbbra sem tartja lehetetlennek, de a friss adat szerinte nem vitt közelebb hozzá.

A külső környezet közben a kedvezőbb forgatókönyveket is felülírhatja. Nyeste Orsolya a globális kockázatok és a magas energiaárak miatt indokoltnak tartja az óvatosságot. Virovácz Péter a kiszámíthatatlan közel-keleti helyzet mellett az amerikai félidős választások kül- és kereskedelempolitikai következményeit, valamint a franciaországi helyzet pénzpiaci és reálgazdasági kockázatait emelte ki. A tartós bizonytalanság a beruházásokat és az exportot is visszafoghatja, így az év végi gyorsulás akadályai könnyen a 2027-es növekedés korlátaivá válhatnak.

Németh Dávid szerint a negyedik negyedévben a harmadiknál jobb teljesítmény várható: negyedéves szinten 0,3, éves alapon pedig 1,7 százalékos lehet a növekedés. Így az idén összességében 1,7 százalékos pluszt hozhat össze a magyar gazdaság. „Bár korábban 2027-re 2,4 százalékos növekedés prognosztizáltunk, a mostani gyenge adat miatt inkább 2,2 százalékos éves bővülés látszik reálisnak” – mondta Németh Dávid.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images)

Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!