Sárközi-Pecze Anikó történetét októberben mutattuk be. A fiatal édesanyánál mellrákot diagnosztizáltak, majd kiderült, hogy BRCA1-génmutációt hordoz. Ez az öröklött genetikai eltérés jelentősen növeli az emlő- és petefészekrák kialakulásának kockázatát.

Február 24-én a Semmelweis Egyetemen mindkét mellét eltávolították – az egyiket a daganat miatt, a másikat megelőzésből.

Csakhogy a műtét után újabb akadály következett: a helyreállításhoz szükséges eszközök egy részét saját zsebből kellett megvásárolnia.

Az úgynevezett expanderek olyan ideiglenes szövettágító eszközök, amelyek előkészítik a végleges implantátum helyét. Anikó az egyikért 320 ezer, a másikért kedvezményesen 100 ezer forintot fizetett.

A daganatmentes oldal végleges implantátuma további 200 ezer forintba kerülhet, vagyis a teljes kiadás elérheti a 620 ezer forintot.

– mondta Anikó korábbi interjúnkban, amikor arról beszélt, mit jelentett számára a melleinek elvesztése. A kemoterápia idején volt, hogy a kisfiát még fel tudta öltöztetni, de az ajtón túlra már nem maradt ereje kikísérni. Aztán, amikor végre maga mögött tudhatta a kezelések legnehezebb részét, azzal kellett szembesülnie, hogy a teste már soha nem lesz egészen olyan, mint korábban.

Nem kicsiből szeretnék nagyot, hanem a semmiből legalább egy akkorát, mint volt 

– fogalmazott a helyreállító műtétekkel kapcsolatban.

Anikó nem többet szeretne, mint amije a betegség előtt volt. Csak visszakapni valamit abból, amit a rák elvett tőle. A helyreállító műtét számára nem egyszerűen a külsejéről szól, hanem arról is, hogy újra jól érezhesse magát a saját testében. És miközben próbálja feldolgozni mindazt, amin keresztülment, még azzal is meg kell küzdenie, hogy honnan teremti elő a beavatkozásokhoz szükséges százezreket.

A korábbi interjú végén Anikó elnézést kért, amiért elsírta magát. Pedig éppen ezek a könnyek mutatták meg talán a legjobban, miért nem lehet a történetét pusztán implantátumokról és egészségbiztosítási szabályokról szóló vitaként kezelni.

Válaszolt a NEAK: októbertől más világ van, de nem mindenkinek

Az Index megkeresésére a NEAK október 20-án küldött választ. Az egészségbiztosító megerősítette, hogy korábban a daganatmentes emlő megelőző eltávolítása és rekonstrukciója nem volt közfinanszírozható.

Október 1-jétől azonban változott az elszámolási rend. A NEAK immár elfogadja orvosszakmai indokként az igazolt, magas daganatkockázattal járó BRCA1- vagy BRCA2-géneltérést, ha a beteg egyik emlőjében rosszindulatú daganatot diagnosztizáltak, és teljesülnek a további feltételek. Így az egészséges oldal megelőző eltávolítása és szükség esetén helyreállítása is elszámolható a társadalombiztosítás terhére.

Van azonban egy fontos bökkenő.

A közzétett szabályozás nem tartalmaz külön rendelkezést a korábban megoperált, de még helyreállításra váró betegek számára.

A probléma ráadásul túlmutat egyetlen eseten. Az Index korábban beszámolt arról, hogy az Országos Onkológiai Intézet vezetése szakmai egyeztetést kezdeményezett a finanszírozási hiányosságok rendezésére.

Mi lesz Anikóval és sorstársaival? A NEAK erre nem válaszolt

A NEAK válaszának másik fontos része a szövettágítókra vonatkozik. Ezeket az eszközöket csak meghatározott intézmények számolhatják el tételesen, a jogosult kórházak köre pedig külön eljárásban bővíthető.

A Semmelweis Egyetem korábban közölte, hogy az érintett klinikán már elindították az ehhez szükséges engedélyeztetést. Az intézmény tájékoztatása szerint évente 15–20 beteg érintett.

A NEAK arra is felhívta a figyelmet, hogy a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatásokért főszabály szerint nem kérhető térítési díj, bár a jogszabály meghatározott kivételeket megenged.

A fizetős ellátások várható költségeiről előzetesen tájékoztatni kell a betegeket.

Ez Anikó esetében különösen érzékeny kérdés. Beszámolója szerint csak hetekkel a műtét előtt értesült a többszázezres kiadásokról, míg a Semmelweis Egyetem korábban azt közölte, hogy a betegeket már a műtéti tervezés kezdetén tájékoztatják.

Az egészségbiztosító válaszából ugyanakkor nem derült ki, hogy Anikó hátralévő implantátuma finanszírozható-e, illetve visszakaphatja-e a már kifizetett 420 ezer forintot.

Ezért újabb kérdésekkel fordultunk a NEAK-hoz több mint egy hete. Arra is kíváncsiak vagyunk, milyen megoldás áll rendelkezésre a korábban megoperált betegeknek, és hol tart a Semmelweis Egyetem elszámolási jogosultságának bővítése.

Ezekre a kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. Anikó történetének így egyelőre nincs megnyugtató lezárása. Ő erre csak legyint, azt mondja, hogy az utóbbi időben már megszokta az ilyen sablon válaszokat, bőven volt benne része. 

(Borítókép:  Sárközi-Pecze Anikó. Fotó: Szollár Zsófi / Index)

Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!