Nagy Attila Tibor: Magyar Péter magára húzta a Wekerle-program minden politikai kockázatát

Meglehet, az „abszolút filmszínház” mégsem teljes. Ahogy az Otthon Start esetében, úgy a Wekerle-lakásprogram jogszabálytervezetét sem terjesztette az Országgyűlés elé a kormány, a jogalkotást ezúttal is kormányrendeleti formában oldotta meg. Bár a rendeleti kormányzás a kormányváltással véget ért, a Tisza-kormány élt az Alaptörvény azon rendelkezésével, amely szerint a kormány a törvényben nem szabályozott tárgykörökben az Országgyűlés külön felhatalmazása nélkül is alkothat rendeletet.

Habár a Wekerle-program jelentős változást hoz az első lakáshoz jutást szolgáló állami támogatások feltételeiben, nyilvánvaló hatással lesz a lakáspiacra, a részletekről szóló nyilvános parlamenti vita ebben az esetben elmaradt.

Pedig Magyar Péter miniszterelnök, Kármán András pénzügyminiszter, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter keddi sajtótájékoztatójából kiderült, hogy az energiahatékonysági pályázatok mellett az Otthon Startot egy olyan új lakástámogatási rendszer váltja fel, amely több fontos pontban szakít az előző programmal, vagy legalábbis jelentős változtatásokat hajt végre benne.

Ha a Wekerle-programnak át kellett volna mennie a törvényhozás eljárásán, akkor az érdeklődőknek és az érintetteknek lett volna lehetőségük követni, hogyan jön létre az új lakástámogatási rendszer. Megfigyelhették volna akár azt is, hogy a kormánypárti Tisza-képviselők mennyire képesek megvédeni a nyilvános vitában a Wekerle-programot, például annak a kérelmezők számára hátrányos pontját, amely szerint használt lakás esetén a hitel kamata 3 százalékról 5 százalékra emelkedik. Ez magasabb hitelösszeg esetén havonta több tízezer forint többletfizetési kötelezettséggel jár majd együtt. Nem babra megy tehát a játék, ennek ellenére az országgyűlési vita helyett be kellett érnünk a Wekerle-programot elfogadó kormányüléssel – a baj csak az, hogy az nem volt nyilvános.

Na jó, ismerjük el, hogy volt még egy 126 perces miniszterelnöki beszéd az Országgyűlés 2026. október 19-i ülésén, amelyben Magyar Péter megpendített egy alapelvet és egy-két részletet a készülő Wekerle-programból, de a használt lakások esetén fizetendő magasabb kamatot – mondjuk úgy – nem igazán hangsúlyozta a plenáris ülésen, és magáról a Wekerle-programról aznap sem volt parlamenti eljárás.

Megkaphattuk még a Tisza-kormány sajtótájékoztatóját, amelynek nagy részét a program részleteinek ismertetése vitte el, az újságírói kérdések feltevésére – most már kimondhatjuk: szokás szerint – kevés idő jutott.

A parlamenti vita és eljárás hiányának olyan következménye is van, hogy sem a kormánypárti, sem az ellenzéki képviselőknek nem volt módjuk arra, hogy módosító javaslatokkal javítsák, kiegészítsék a Wekerle-program normaszövegét, vagyis a törvényhozási visszacsatolás bántóan elmaradt. Innentől kezdve legfeljebb a kormány jóindulatán, empátiáján múlott, hogy az előkészítés folyamán milyen észrevételeket vettek figyelembe.

De mennyivel más lett volna a program optikája, nyilvánosság előtti megjelenítése, ha mondjuk a parlamenti részletes vitában a kormánypárti többség leszavazza a Fidesz indítványát, amely a használt lakások esetén is javasolta volna a háromszázalékos kamatfizetési kötelezettség megtartását. Ebben az esetben a kormánypárti képviselőknek a nyilvánosság előtt is vállalniuk kellett volna, hogy leszavazzák a kisebb törlesztőrészlettel járó ellenzéki módosító javaslatot.

A kormányülésen nincs ilyen probléma, hiszen azokon az ellenzéki képviselők nem lehetnek jelen, nem terjeszthetnek elő módosító indítványt. Ez persze rendben is van így, hiszen a kormányülés merőben más műfaj.

Azzal, hogy a kormány nem volt hajlandó a parlamenthez beterjeszteni az új lakástámogatási program jogszabálytervezetét, ehelyett egyedül alkotta meg a kormányrendeletet, jogi és politikai felelősséget vállalt magára. Jogi felelősséget annyiban, hogy arra a következtetésre jutott, hogy az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdése kellő felhatalmazást adott számára, hogy az Országgyűlés nélkül alkosson jogszabályt ebben a kérdésben. A további jogi felelősség abban is foglaltatik, hogy a Wekerle-lakásszerzési kölcsönről szóló 298/2026. (X. 27.) Korm. rendelet a kérelmezőkön és a hitelintézeteken túl komoly feladatokat ró a kormányhivatalokra, az állami adóhatóságra, az államkincstárra is, amelyeknek többek között az ötéves bentlakási kötelezettség utólagos ellenőrzése, a méltányossági kérelmek elbírálása, a hitelkérelmek elutasításának felülvizsgálata is feladatuk.

Az érintett állampolgárok hamarosan szembesülni fognak azzal, mennyire működik flottul, olajozottan a mindennapokban a Tisza-kormány államapparátusa. Ennek hosszabb távon politikai következményei is lehetnek, hiszen a közigazgatás működése – akár pozitív, akár negatív irányban – befolyásolja a politikai rendszerrel szembeni elégedettség mértékét. A Wekerle-program végrehajtása során a kérelmezők a saját élethelyzetükben tapasztalhatják meg, hogy nehezítik-e fennakadások kérelmük elbírálását, vagy időben, hiba nélkül hozzájutnak a kért hitelösszeghez, és nyugodtan belevághatnak az új lakás építésébe vagy egy használt lakás megvásárlásába.

Ez kockázatokat is rejt magában, hiszen az új program a már említett kamatemelés mellett további szigorításokat is tartalmaz. Fő szabály szerint ötéves bentlakási kötelezettséget ír elő, és kizárja a programból azokat, akik ötven százalékot meghaladó lakástulajdonnal rendelkeznek.

Igaz, a program akár  jól is elsülhet, amennyiben teljesül az a célja, hogy a lakáspiac élénkítése, a bérlakásépítések, a bankok közötti verseny ösztönzése, végeredményben a több lakás megléte összességében ahhoz vezet majd, hogy enyhüljön a lakásválság, és a fiatalabb személyek könnyebben tudjanak első lakáshoz jutni. A Wekerle-program sikere onnantól kezdve a miniszterelnök sikere lesz. Sőt, elsősorban az övé. Igaz, az esetleges kudarc is elsősorban az övé lesz, hiszen a politikai-jogi felelősséget a parlamenttel nem osztotta meg a kormány.

A szerző politikai elemző.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

(Borítókép: Magyar Péter 2026. október 27-én. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI)

Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!