Erre nem lesz büszke sem Kapitány István, sem Kármán András: sereghajtók között a magyar gazdaság növekedése Európában – egyelőre besült a kormány GDP-terve

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken közzétette a 2026 harmadik negyedévére vonatkozó előzetes GDP-adatokat. Az összkép európai szinten sem különösebben biztató, a magyar számok azonban még ennél is kedvezőtlenebb képet rajzolnak.

Erre nem lesz büszke sem Kapitány István, sem Kármán András: sereghajtók között a magyar gazdaság növekedése – egyelőre besült a kormány GDP-terve

Az euróövezet gazdasága július és szeptember között 0,4 százalékkal, az Európai Unió egésze pedig 0,5 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest. Mindkét érték lassulást jelent a második negyedévhez viszonyítva, amikor az eurózóna 0,6, az EU pedig 0,7 százalékos növekedést produkált. 

A friss adatokból kirajzolódó kép egyik legkellemetlenebb tanulsága, hogy a magyar gazdaság gyenge teljesítményét önmagában nem lehet az általános európai lassulással magyarázni. Bár az EU gazdasága sem mutat kirobbanó formát, számos tagállamnak sikerült a magyarnál lényegesen jobb eredményt elérnie.

Spanyolország és Hollandia egyaránt 0,6 százalékos, Csehország és Finnország 0,5 százalékos növekedést ért el. Még a hosszabb ideje gazdasági nehézségekkel küzdő Németország is 0,2 százalékkal bővült, vagyis a magyar növekedés kétszeresét produkálta. 

Igaz, nem minden ország teljesített jobban: az egyre nehezebb helyzetben lévő Franciaországban 0,1 százalékkal , Litvániában pedig 1 százalékkal csökkent a GDP, Olaszország gazdasága pedig stagnált. A magyar teljesítmény tehát nem példa nélküli, de az előzetes adatot közlő országok mezőnyében egyértelműen a gyengébbek közé tartozik.

Ami az éves bázisú növekedést illeti, a magyar GDP-növekedés fokkal jobban néz ki, itt a középmezőnyre volt elég az 1,5 százalékos GDP-bővülés. A magyarnál jobb eredményt produkált Csehország, Finnország, Észtország, Spanyolország vagy Svédország, utóbbi kettő ráadásul majdnem 3 százalékos növekedést mutatt fel, ami fejlett gazdaságokhoz képest kijezetten jó eredmény. A visegrádi országok közül egyelőre a magyar mellett a cseh statisztikai hivatal közölt adatokat, a lengyel és szlovák adatközlés várat még magára, de a lengyel gazdaság várhatóan ismét felülteljesítő lesz, ami azt is jelenti, hogy a V4-ek között Magyarország szégyenpadra kerülhet.

A legaggasztóbb nem a 0,1 százalék, hanem az elveszett lendület

Önmagában egyetlen negyedév gyenge GDP-adata még nem feltétlenül jelentene komoly problémát. A magyar gazdaság esetében azonban a harmadik negyedéves szám azért különösen nyugtalanító, mert ugyanaz a mintázat alakult ki, mint a korábbi időszakokban, amikor egy egy erősebb negyedéves növekedést a megtorpanás követte. Pláne úgy, hogy az év elején még az ötödik legnagyobb GDP-bővülést produkálta a magyar gazdaság 0,8 százalékkal, igaz, ebben közrejátszottak a választás előtti kormányzati költekezések. 

Mindenesetre a mostani megtorpanás egyáltalán nem előzmény nélküli, voltak határozott jelei: 

• Az építőiparban júliusban 12,2 százalékkal csökkent a volumen, amit ugyan augusztusban egy jelentős, 21,9 százalékos felpattanás követett, de a megrendelésállomány közben bezuhant.
• A szolgáltatások területén vegyes folyamatok rajzolódtak ki a kiskereskedelmi forgalom júliusban 4,9, augusztusban 2,4 százalékkal emelkedett,  utóbbi az idei mélypontnak felel meg.
•  A turizmus még ennél rosszabb számokat produkált: augusztusban a szezonálisan kiigazított adatok alapján a vendégek száma 11, a vendégéjszakáké 8,1 százalékkal alacsonyabb volt a 2025. augusztusinál, ekkora esést pedig a covid óta nem láttunk.

Ezek után, szeptember 30-án arról írtunk mi is, hogy eljött a magyar gazdaság fekete napja, akkor egyszerre három, az ipari termelői árindex, a külkereskedelmi mérleg és turizmus adatait is közölte a KSH, ám valamennyi romló gazdasági teljesítményre utalt.

Orbán Viktor volt miniszterelnök is reagált a szeptemberi, kötcsei beszédében a romló gazdasági adatokra. "Az egész gazdaságban jó esetben kivárás van, vagy teljes leállás. És ennek súlyos következményei lesznek" –  fogalmazott. Hozzátette, hogy olyan körülmények állnak fenn – gyengélkedő Németország, egy rossz állapotban lévő Európai Unió –, hogy még ha jól is csinálja a kormány, akkor is nagyon nehéz eredményeket elérni. "Van egy gazdasági miniszterünk, aki életében nem csinált gazdaságpolitikát, van egy gyenge vezetői karakterrel rendelkező pénzügyminiszterünk, és közben válság van körülöttünk, és a magyar gazdaság sui generis válságban van " – mondta az ex-kormányfő.

Az ipar egyedül, ami segíti a növekedést

Ezzel szemben a jelenlegi gazdaságpolitika mintha fordítva ülne a lovon. "A magyar gazdaság beindult" –  így kommentálta Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter az ipari termelési adatokat október 6-án. Bár érthető a miniszter optimizmusa, a nemzetgazdaság főbb ágazatai közül kizárólag az ipar az egyetlen, amelynek látványosabb teljesítményét Magyar Péter és a Tisza-kormány sikerként könyvelheti el, igaz, ehhez nem sok köze van. Valójában most kezdenek beérni azok a kapacitásbővítő beruházások, amelyek még az Orbán-kormány idején indultak el. Ezzel szemben augusztusban éves mélypontjára süllyedt a kiskereskedelmi forgalom, a turizmus gyakorlatilag földbeállt az erős forintnak köszönhetően, a beruházásokat pedig maga a kormány fogta vissza a nyári hónapok alatt.

Kármán András pénzügyminiszter a harmadik negyedéves GDP-adatok megjelenése előtt azt nyilatkozta, hogy várakozásai szeirnt 2026-ban 1,7–2 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság, 2027-ben pedig 2,5 százalék körülire gyorsulhat a GDP bővülése. A tárcavezető szerint a magyar gazdaság korábbi növekedési modellje kifulladt, mivel elsősorban a külföldi tőke és a munkaerő bevonására épült, miközben a termelékenység javulása elmaradt. A tartós gazdasági fellendüléshez ezért a beruházások élénkítésére, a versenyfeltételek javítására és a termelékenység növelésére van szükség. 

Elemzők: csalódást keltő a mai GDP-adat

A KSH adatközlését követően az elemzők azonnal a lefelé tartó kockázatokra hívták fel a figyelmet.

– reagált Virovácz Péter, az ING BAnk vezető elemzője, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az első negyedév pozitív meglepetése után immár két egymást követő negyedévben is a vártnál gyengébb teljesítményt láthattunk a magyar gazdaságban. Öröm az ürömben, hogy immár ötödik negyedéve folyamatosan bővül a gazdaság. A tavalyi év azonos időszakához képest a GDP volumene 1,5 százalékkal nőtt. Ez ugyan lassabb ütem az előző negyedévinél, de önmagában azért korántsem nevezhető gyenge teljesítménynek. Azt is kiemelte, hogy igen jelentős mértékben esett vissza a mezőgazdaság teljesítménye, amiben az aszály és a hőhullámok is szerepet játszhattak. Az agrárium fékező hatása aligha lehetett meglepetés, annak mértéke azonban már annál inkább.

A 2026-os év első három negyedévének teljesítménye alapján az ING Bank továbbra is fenntartja 1,9 százalékos idei GDP-növekedési előrejelzését. Ehhez az elemző szerint ugyanakkor az utolsó negyedévben már markáns gyorsulásra lenne szükség. Ezt elsősorban a beruházási aktivitás élénkülésétől, a fogyasztás további bővülésétől és a nettó export hozzájárulásának javulásától várjuk. Vagyis a jó évzáráshoz már kevés lesz egyetlen motor: egyszerre kellene nagyobb fordulatszámon pörögnie a belső és a külső keresletnek. Ez egyben egészségesebb szerkezetű növekedést is eredményezne.

A kilátásokat ugyanakkor továbbra is jelentős lefelé mutató kockázatok övezik. A közel-keleti helyzet kiszámíthatatlan, miközben az amerikai félidős választások kimenetele az Egyesült Államok kül- és kereskedelempolitikájára is hatással lehet. A franciaországi helyzet sem pénzpiaci, sem reálgazdasági szempontból nem megnyugtató. A tartós bizonytalanság a beruházásokat és az exportteljesítményt egyaránt hosszabb ideig visszafoghatja, így ezek a kockázatok már nemcsak az idei év végét, hanem a 2027-es növekedési kilátásokat is érdemben befolyásolhatják.