BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kiderült az igazság a magyar GDP-ről: így teljesített a gazdaság – az ipar húzta a növekedést, a mezőgazdaság visszaesett

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A magyar gazdaság teljesítménye 2026 második negyedévében 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második becsléséből. A szezonális és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok alapján az előző negyedévhez képest 0,5 százalékkal bővült a GDP.

A KSH által kiadott GDP-növekedés részletezése szerint az idei első félévben szintén 1,7 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye éves összevetésben.

Concepts,Of,Monetary,Policy,,Gdp,,Management,,Economy,,Inflation.,The,Main
1,7 százalékkal nőtt a második negyedévben a hazai GDP (illusztráció)
Fotó: Borri_Studio / Shutterstock

GDP: az ipar húzta a növekedést, a mezőgazdaság visszaesett

A termelési oldalon jelentős különbségek alakultak ki az egyes ágazatok között. A mezőgazdaság hozzáadott értéke a súlyos aszály miatt 12,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Ezzel szemben az ipar teljesítménye 3,7 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparé 2,7 százalékkal emelkedett. A feldolgozóipari ágazatok közül a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása járult hozzá a legnagyobb mértékben a növekedéshez, miközben a kokszgyártás és a kőolaj-feldolgozás teljesítménye fékezte leginkább az ipari bővülést.

Az építőipar hozzáadott értéke 0,3 százalékkal csökkent éves alapon.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke összességében 1,9 százalékkal nőtt. A legnagyobb, 6,0 százalékos bővülést a pénzügyi, biztosítási tevékenység könyvelhette el. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység 5,2 százalékkal, az oktatás 2,7 százalékkal bővült.

A szállítás, raktározás hozzáadott értéke 2,2 százalékkal, a közigazgatásé 2,0 százalékkal, a kereskedelemé pedig 1,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A humánegészségügyi és szociális ellátás 1,6 százalékkal, a művészet, szabadidő és egyéb szolgáltatások 1,4 százalékkal, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 1,0 százalékkal, az információ és kommunikáció pedig 0,2 százalékkal nőtt.

Az ingatlanügyletek hozzáadott értéke ugyanakkor 1,9 százalékkal visszaesett.

A GDP 1,7 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások járultak hozzá a legerősebben, 1,1 százalékponttal. Ezen belül a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység 0,5 százalékponttal segítette a bővülést. Az ipar 0,7 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, míg az építőipar hozzájárulása nem volt érdemi. A termékadók és -támogatások egyenlege 0,2 százalékponttal növelte, a mezőgazdaság pedig 0,3 százalékponttal mérsékelte a GDP volumenét.

Forrás: KSH

A fogyasztás erősen nőtt, a beruházások visszaestek

A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása továbbra is a növekedés egyik fontos motorja volt. A háztartások tényleges fogyasztása 4,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ezen belül a fogyasztási kiadások 4,5 százalékkal emelkedtek.

A Magyarország területén realizálódó háztartási fogyasztási kiadások 4,8 százalékkal nőttek. A tartós fogyasztási cikkeknél 6,4 százalékos, a féltartós termékeknél 7,3 százalékos, a nem tartós termékeknél 5,2 százalékos, a szolgáltatásoknál pedig 4,2 százalékos volt a bővülés.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 2,5 százalékkal, a közösségi fogyasztás 2,0 százalékkal emelkedett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások 1,3 százalékkal nőttek.

Mindezek eredményeként a végső fogyasztás 3,8 százalékkal bővült.

A beruházásoknál azonban továbbra is visszaesés látható:

  • a bruttó állóeszköz-felhalmozás 6,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, miközben 
  • mind az építési, mind a gép- és berendezésberuházások volumene mérséklődött.

A bruttó felhalmozás ugyanakkor 9,1 százalékkal nőtt. A fogyasztási és felhalmozási folyamatok eredményeként a belföldi felhasználás összességében 5,0 százalékkal bővült.

Az export nőtt, de az import még gyorsabban

A külkereskedelmi forgalomban folyó áron 817 milliárd forintos többlet keletkezett. Az export volumene 1,8 százalékkal, az importé azonban ennél jóval nagyobb mértékben, 6,3 százalékkal emelkedett.

A külkereskedelem több mint 80 százalékát kitevő áruforgalomban a kivitel 2,4 százalékkal, a behozatal pedig 8,4 százalékkal nőtt. A szolgáltatások – a turizmust is beleértve – exportja 0,1 százalékkal mérséklődött, míg az import 3,1 százalékkal esett vissza.

A GDP 1,7 százalékos második negyedévi növekedéséhez a végső fogyasztás 2,8 százalékponttal, a bruttó felhalmozás 1,9 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege ezzel szemben 2,9 százalékponttal rontotta a gazdasági teljesítményt.

Negyedéves alapon is bővült a gazdaság

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok alapján 2026 második negyedévében 0,5 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest.

A termelési oldalon az építőipar hozzáadott értéke 5,6 százalékkal, az iparé 2,5 százalékkal, a szolgáltatásoké pedig 0,5 százalékkal emelkedett. A mezőgazdaság teljesítménye ugyanakkor 15,6 százalékkal zuhant.

A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztási kiadásainak volumene 1,0 százalékkal, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatásoké 0,8 százalékkal, a közösségi fogyasztásé pedig 0,2 százalékkal nőtt. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 3,6 százalékkal csökkent.

A külkereskedelemben negyedéves alapon az export volumene 2,5 százalékkal, az importé pedig 1,7 százalékkal emelkedett.

 

Szóljon hozzá!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.