A nagy AI-sztori: mit ér a diploma, ha az AI már tudja a válaszokat? – nagy változás előtt az oktatás

A mesterséges intelligencia lassan azt is átírja, mit tekintünk valódi tudásnak: ha egy AI pillanatok alatt képes információt keresni, összefoglalni vagy egy feladat megoldását elkészíteni, egyre kevésbé az lesz az ember legfontosabb értéke, hogy mennyi adatot tud fejben tartani. Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke szerint ezért már az oktatás elejétől szükség lenne egy közös AI-alapműveltség kialakítására. A nagy AI-sztori állandó szakmai vendége Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István egyetem professzora.

A teljes adást itt tekintheti meg:

Dietz Ferenc szerint a mesterséges intelligenciát nem azért kell használni, hogy az ember kevesebbet gondolkodjon vagy kevesebbet ellenőrizzen, hanem éppen ellenkezőleg: magasabb szinten kell gondolkodnia, miközben kritikusabban vizsgálja a kapott eredményt. Ez az egyetemek feladatát is gyökeresen átalakítja: már nem elég egy hallgató fejét lexikális tudással megtölteni, 

Dietz Ferenc szerint ezért a diploma sem egyfajta „készre jelentés”. Az egyetemeknek úgy kellene felkészíteniük a hallgatókat, hogy évekkel később olyan technológiákkal is képesek legyenek együtt dolgozni, amelyek ma még nem is léteznek. Konkrét szoftverek helyett az alkalmazkodás, a kritikai gondolkodás és az együttműködés válhat kulcskészséggé.

A munkaerőpiacon ugyanez a változás látszik. A hagyományos munkakörök helyett egyre inkább feladatokban és problémákban kell gondolkodni. Dietz szerint ahogy a nagy nyelvi modellek gyors és viszonylag jó válaszai mindenki számára hozzáférhetővé válnak, az információ értéke csökken. Felértékelődik viszont az ítélőképesség, a döntésképesség és az a szakmai tudás, amellyel valaki meg tudja ítélni, hogy az AI válasza használható-e.

Ez a fiatalok számára egyszerre veszély és lehetőség:

• az AI több olyan junior feladatot automatizálhat, amely korábban belépési pontot jelentett a munka világába;
• ugyanakkor olyan háttértámogatást is nyújthat, amellyel sokkal gyorsabban lehet tapasztalatot és tudást szerezni, mint korábban.

Az oktatásban ezért Dietz Ferenc szerint nem az AI teljes tiltása a megoldás. A hallgatóknak meg kell tanulniuk használni, de időnként nélküle is bizonyítaniuk kell, hogy rendelkeznek a szükséges alapokkal. Ezt egy szemléletes példával érzékeltette: olyan sebészhez sem mennénk szívesen, aki műtét közben folyamatosan a ChatGPT-t kérdezgeti, de olyanhoz sem, aki nem ismeri az AI-alapú diagnosztika vagy a robotsebészet lehetőségeit.

Megváltozik tehát az önálló munka fogalma is. Korábban az számított önállónak, ha valaki minden segítség nélkül oldott meg egy feladatot. 

Dietz Ferenc ezt az egész társadalom szintjén is alapvető változásnak látja. Az AI miatt nem egyszerűen néhány munkafolyamatot kell módosítani: az oktatás, az intézmények és a munka világának működését is újra kell gondolni.

A technológia ugyanis már nem csupán a fizikai munkában segíti az embert. Eljutottunk oda, hogy magát az emberi elmét támogatja. A kérdés ezért egyre kevésbé az lesz, használjuk-e az AI-t, hanem az, hogy képesek vagyunk-e érteni, ellenőrizni és valóban a saját tudásunk részévé tenni azt, amit ad.

Részletek a beszélgetés tartalmából:

• Milyen AI-szakemberek vannak Magyarországon? (00:56)
• AI-alapműveltség: hogyan kellene átalakulnia az oktatásnak? (05:39)
• Milyen készségek kellenek az AI munkaerőpiacán? (09:52)
• Eltűnő munkakörök, fiatalok és az automatizáció (13:54)
• AI az egyetemen: mit használhat a hallgató, és mit kell tudnia önállóan? (20:26)
• Elbutít vagy tanít a mesterséges intelligencia? (27:21)
• Hogyan kell átalakítani a számonkérést? (31:30)
• Magyarország és az AI-korszak: mindent újra kell gondolni? (36:40)

A korábbi podcastjeinket itt hallgathatják meg.