Hajviselet

A H.-et m�r a legr�gibb n�pek is term�szetes disznek tekintett�k s gyakran a H. szerint lehetett �ket egym�st�l megk�l�nb�ztetni. A r�gi egyiptomiak teljesen lenyirt�k hajukat; az el�kel�k par�k�t viseltek; az asszir �s balibolniai kir�lyok �s el�kel�k varkocsban font�k a hajt; a r�gi zsid�kn�l a H. disz volt. Egy zsid� n�re nem volt nagyobb meggyal�z�s mint haj�nak lev�g�sa �s a haj lenyir�sa volt a rabszolgas�g jele is. A g�r�g�k a h�skorban hosszu hajat viseltek, csak a gy�sz alkalm�val nyirt�k le �s tiszteleti aj�nd�kul halott bar�tjuk kez�be tett�k. Az ath�niek nem nyirt�k a hajt s a tark�n egy szalaggal �sszek�tve �s egy t�vel �tszurva viselt�k. Ez a viselet volt divatos a peloponnezusi h�boru kor�ig. A hajfodor�t�knak k�l�n c�h�k volt. �pp ugy mint a persa �s kartag�i, ugy a g�r�g n�k �s f�rfiak is viseltek m�r vend�ghajat. A sp�rtaiak gyermekkorukban r�vid, de f�rfikorukban hosszu hajat viseltek; a le�nyoknak is m�r menyasszonykorukban r�vidre v�gva kellett hajukat viselni�k. A r�maiak is term�szetes �llapot�ban viselt�k a hajat s csak Kr. e. a III. sz.-ban lett divatt� annak fodor�t�sa, nyir�sa �s illatos�t�sa. A n�k fodor�tott�k �s f�rt�kben viselt�k a hajat. Az illatos�t�son kiv�l k�s�bb l�brakapott az a szok�s is, hogy a haj f�nyes�t�se c�lj�b�l befestett�k �s aranyporral hintett�k be azt. A cs�sz�rok kor�ban m�r varkocsban �s fonatban is viseltek disz�l vend�ghajat (capillamentum), �s f�k�nt Augustus cs�sz�r idej�ben kezdett divatba j�nni a nagyobb hajdisz. A germ�nokn�l k�l�n�sen a f�rfiak viselt�k nagy gondj�t hajuknak. A kelt�k a tark�n egy csom�ba k�t�tt�k a hajat (innen Galliacomata).

A frankokn�l eleinte a kir�lyi hercegeknek, k�s�bb a nemeseknek is el�joguk volt a hosszu haj visel�s�re; ha egy kir�lyt megfosztottak tr�nj�t�l, haj�t is lenyirt�k. nagy K�roly �s �ltal�ban a karolingok ellenben r�vid hajat viseltek, mig az el�bb hajukat lenyir� sz�szok ut�bb hosszura n�vesztett�k azt, �pp ugy mint a n�k, akik azonban felk�t�tt�k �s t�kkel er�s�tett�k meg. A k�z�pkorban a legk�l�nf�l�bb H.-ek voltak divatosak; a tisztes emberek r�vidre v�gva, k�s�bb hosszura n�vesztve, ill. fodor�tva viselt�k hajukat, a n�k mindig a szok�sos f�veggel. IV. K�roly divatba hozta a f�rfihajnak teljesen r�vid viselet�t�, mely azonban csak a XV. sz. v�ge fel� honosult meg. A n�k a nyakszirtj�k�n megk�t�tt hajat f�k�t�vel f�dt�k be. M�g I. Ferenc kor�ban is Franciaorsz�gban az udvarn�l a hosszu H. volt a divatos; I. Ferenc azonban, aki szerette mutogatni fej�n kapott seb�t, az olasz �s sv�jci divatmint�ra kurt�ra nyirott hajat kezdett viselni, a mely H. azut�n minden�tt elterjedt. XIII. Lajos alatt ism�t l�brakapott a hajnak a hosszu f�rt�kben val� viseletet, a mi a par�k�k (l.o.) divatba hoz�s�ra vezetett. A n�k H.-e a divat szerint v�ltozott. A kir�lys�ggal �s arisztokr�ci�val egy�tt Franciaorsz�gban a fodr�szt is megbuktatta a forradalom, mely nemsok�ra a r�vid H.-et seg�tette gy�zelemre; a n�k m�g hajuk viselet�ben is ut�nozt�k a r�mai k�zt�rsas�gi n�ket. A forradalom kor�ban a n�k tark�jukon egy csom�ba vagy fonatban viselt�k a hajt, homlokuk k�r�l pedig f�rt�ket n�vesztettek; nemsok�ra a jelenleg ism�t kedvelt Titusz-f� divatozott, amelyre aza l" engfant H. k�vetkezett. Nemsok�ra a hosszu hajat ism�t felk�t�tt�k �s koszoruszer� fonatokban font�k, a hal�nt�kok k�r�l pedig f�rt�ket viseltek. Egy a g�r�g H. fel�leszt�s�re tett ujabbi kis�rlet egyszer�bb H.-ekre vezetett, melyeken azonban a modern n�i frizur�k extravaganci�ja ism�t fel�lkerekedett.

Az Eur�p�n kiv�li n�pekn�l a H. m�r a kev�sb� v�ltozatos. Az arab n�k sz�mtalan ki f�rtbe fonj�k hajukat �s aranysz�lakkal, gy�ngy�kkel stb. disz�tik; a jap�n, khinai n�k fej�k k�zep�re f�s�lik, a t�r�k, persa n�k hosszu fonatokban viselik. Az egyh�ziak H.-�t illet�leg l. Tonzura.

Forr�s: Pallas Nagylexikon